Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

A Román Madártani Egyesület „A városi biodiverzitás iránti érdeklődés erősítése Kolozsváron” című pályázattal, a Polgár-Társ Alapítvány és a Tusnád Ásványvíz Rt. támogatásával, újabb tevékenységre hívja fel a fantáziadús érdeklődők figyelmét. Ezúttal azok tehetségeit szeretnék előnyben részesíteni, akik madaras megfigyeléseiket szeretnék megosztani, egy esszéíró- illetve rajzverseny keretén belül. „A madarak és az ember egy városban” témáról bárki írhat, illetve rajzokat 12 éven aluli gyerekektől várnak. A fogalmazások terjedelme 300-500 szó lehet. A beküldött alkotások közül a legjobbakat jutalmazzák és felkerülnek a program weboldalára. Beküldési határidő 2010 április 23.
Az esszéket, rajzokat a következő email címre birdsofcluj@gmail.com, postán pedig a OP 7. ghișeul exterior 2, CP 18. 400370 Cluj-Napoca címre küldhetik, illetve személyesen 10-12 óra között a Biológia-Geológia Egyetem, Zoológia épületének II. emeletén a 27-es, Ökotoxikológia termében adhatják le.

A magyarországi fecskék állományainak aggasztó helyzetére hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján közölt friss elemzés. E szerint az utóbbi évtizedben, 1999-2009 között a molnár- füsti- és partifecske populációk nagysága folyamatosan csökkent.

Az adatok a magyarországi Mindennapi Madarak Monitoringja (MMM) program önkéntesei által beküldött madár-megfigyelésekből származnak. Hasonló program Romániában is működik, amelybe bárki bekapcsolódhat aki megbízhatóan felismeri a gyakori madárfajokat.

A március enyhe idővel köszöntött ránk, első napjaiban elolvadt hó, elnéptelenedett a madáretetők környéke. Az itthon telelő madaraink, mint a széncinke, erdei pinty, zöldike, énekelni kezdtek és territóriumaikat védeni. Megjelent néhány délről visszatérő faj is, mint a seregély, erdei- és mezei pacsirta. A néhány napos optimizmus után azonban jött a hidegzuhany, újra visszatértek a fagyos éjszakák és a havazás.  Ilyenkor ismét nagy segítséget jelent madarainknak a folyamatos etetés, hiszen épp úgy nehezen férnek hozzá természetes táplálékukhoz mint tél derekán.

A madarak “előrelátását” mi sem bizonyítja jobban, hogy az egyébként messze északon fészkelő téli- vagy fenyőpintyek ismét nagy számban jelentek meg a dúcetető környékén. Ezek szerint bele se vágtak a nagy vándorútba, itt maradtak a környéken, hiszen északabbra (Magyarországon gyűrűzött fenyőpintyeket költéskor Norvégiában és Oroszország északi részén fogtak vissza) még zordabb idő várta volna őket.

Etessük tehát továbbra is a madarakat!

(hasonló témájú cikk a Szabadság napilapban)

Február 26 és 27.-én sikeresen kihelyeztük a madárodúkat a Mikó-, illetve a Botanikus Kertbe, mindezt az Önkéntesek nagy segítségével, amit azúttal is megköszönünk!

Az önkéntesek több csapatra voltak osztva, így mindegyik csapat részt vett az odúkihelyezésben.

Pihenésképpen  a madáretetők elé helyezett hálókba fennakadt madarakat lehetett közelről megfigyelni, amelyeket a madarászok befogtak, lemértek és meggyűrűztek. Az érdeklődök megtanulhatták a befogott énekesmadarak ismertető bélyegeit is.

Még egyszer köszönjük a segítséget és hamarosan jelentkezünk a következő tevékenységünkkel, ami ugyancsak a szárnyas barátaink segítéséről szól majd!

Az eseményről beszámolt a Szabadság napilap,  újságcikk és egy rövid videófelvétel formájában is.

Ahogy egy korábbi cikkünkben már tudósítottuk, februártól kezdődően a Román Madártani Egyesület, az Al. Borza Botanikus Kerttel közösen, egy új projektbe kezdett, melyet a Polgár-Társ Alapítvány és a Tusnád Ásványvíz Rt. támogat, „A városi biodiverzitás iránti érdeklődés erősítése Kolozsváron” címmel. A tavasz közeledtével az odúk kihelyezése az első tevékenység, amelyhez a szervezők önkéntesek segítségét várják. Február 26.-án, pénteken 10 órakor a Mikó-kertben, a Biológia-Geológia Egyetem épülete előtt, 27.-én, szombaton 10 órakor a Botanikus Kert bejárata előtt várják az érdeklődőket. Akkor is érdemes kilátogatni ezekre a helyszínekre, ha nem szeretnek létrára mászni, mert a szervezők függönyhálókat helyeznek ki a madarak befogására, így közvetlen közelről lehet megismerni a városi kertjeink, parkjaink madarait.

A városi élővilág sokfélesége több kolozsvári lakos figyelmét elkerüli, pedig ők is a rohanó városi élet részei, az egyre fogyatkozó zöld területek utolsó túlélői. A legfeltűnőbb szereplői ennek a bújkáló közösségnek a madarak, melyek fokozottan igénylik az emberi segítséget. Ezzel a program-sorozattal épp arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy egy kis erőfeszítéssel és leleményességgel hogyan segíthetünk szárnyas barátainkon. A fából készült mesterséges fészkelő odúk, melyek a Botanikus Kertbe és a Mikó Kertbe kerülnek kihelyezésre, segítenek majd a városunkban fészkelő madarak biztonságos szaporodásában. A különböző típusú odúk több madárfajnak is fészkelő helyet nyújtanak: széncinegének, rozsdafarkúnak, seregélynek, kékcinegének, barátcinegének, csókának, macskabagolynak. Egy érdekes meglepetéssel is szeretnénk szolgálni ennek kapcsán: egy madárpár által elfoglalt odúhoz apró kamerát szerelünk, melynek segítségével élőben lehet majd figyelni a szülők és fiókáik mindennapjait a projekt weboldalán. Az élő vetítés a Biológia-Geológia Egyetem épületében kihelyezett képernyőn is követhető lesz.
Április folyamán a „Madarak és fák napja” alkalmából kisiskolások segítségével cserjeültetési akcióval folytatódik a program a kolozsvári Központi Parkban, hogy rámutassunk: a különböző fásszárú fajok nem csak fészkelési helyet biztosítanak, de több madárfajnak is táplálékul szolgálnak. Ugyancsak a tavasz folyamán egy esszéíró versenyt is meghírdetünk „a madarak és az ember egy városban” témában. Már most lehet gyűjteni az ötleteket!
Ugyancsak koratavasszal, a fecskék visszatérésével párhuzamosan, szeretnénk elkészíteni a város fecsketérképét, lévén a 2010-es év a fecskék hivatalos éve. Akik füstifecskét vagy molnárfecskét látnak Kolozsváron, megfigyelésük helyszínét és időpontját beküldhetik az egyesületnek, az adatok felkerülnek a készülő térképre, a legbuzgóbb adatközlőket pedig fecskét ábrazoló polókkal jutalmazzuk.
Talán a „Fülemülék éjszakáját” fogják a legtöbben várni a tervezett programok közül: egy szép májusi estére a Botanikus Kertbe hívjuk nemcsak a természet-, de a kultúra kedvelőit is, hisz a zenéé lesz a főszerep. Egy szabadtéri szimfonikus koncert adja majd az alaphangulatot, melyet egy körséta követ, melyben a nászukat ülő madarak énekhangjait csodáljuk meg és próbáljuk elkülöníteni egymástól szakemberek segítségével.
A „Biodiverzitás Napján” az élővilág sokféleségére és ennek megőrzésére szeretnénk felhívni a figyelmet csatlakozva ezáltal száz meg száz más természetvédelmi szervezethez. Önkéntesek részvételével egy széles körű madárfelmérést tervezünk Kolozsvár zöld övezeteiben, mely által reális képet kapunk a városunkban élő madárfajokról és tömegességükről. A madarászok madárhálók kihelyezésével közelebbről is megismertetik a madarakat, ezért nemcsak szakavatott, de kezdő, tanulni vágyó madarászokat is szívesen várunk.
Keressenek minket, ha csatlakozni szeretnének programjainkhoz, vagy ha kérdéseik vannak. E-mail címünk: birdsofcluj@gmail.com, ideiglenes honlapcímünk: http://www.kolozsvarmadarai.wordpress.com, majd hamarosan a http://www.birdsofcluj.ro, illetve a 0264-438086 telefonszámon.

A téli fagyos napok ellen nagyon sok madárfaj keres menedéket lakóhelyünk környékén. Ilyenkor szinte bárhol láthatunk egy táplálék után kutató széncinegét, erdei pintyet vagy fekete rigót. Az idei tél fagyos napjai türelmesen kitartanak, és ez nem csak az emberek egészségét és kedélyét teszi próbára, hanem a madarak szervezetét is nagyon megterheli. Épp ezért igényelnek fokozott odafigyelést ezekben a télvégi hetekben.
A nálunk telelő madarak sokkal kevesebb táplálékot találnak a lakott területeken, mint a természetes élőhelyükön, így segítésük egyfajta követelmény egy madárbarát részéről. Egy kis odafigyeléssel sokféleképpen segíthetünk a lakóhelyünk környékén élő madarakon: a téli hidegekben az etetők és itatók kihelyezése a legfontosabb számukra. A madarak főként a napraforgómagokat szeretik, de más magokat is szívesen fogadnak. Mivel az állati zsiradék is szükséges szervezetüknek, egy sózatlan szalonna darab vagy egy kis tégelyben kihelyezett zsír jelentősen megnöveli túlélési esélyeiket. A madáretetőket készíthetjük fából, egy virágalátétből, kivájt tökből vagy akár egy műanyagpalackot is felhasználhatunk. Nem kell különleges hely a madáretetők kihelyezéséhez, hasznos és jól mutat kertekben, udvarokon, de nagyon jól fog erkélyeken és ablakokban is. Az éhes madarak csodálatos ügyességgel, rövid időn belül megtalálják a nekik kihelyezett élelmet. Egy kis táplálékkal máris ablakunkhoz csalogathatjuk a széncinegét, csuszkát, meggyvágót, vagy éppen az északi területekről télre hozzánk látogató színes fenyőpintyet, és élvezhetjük jelenlétüket lakásunk környékén. Fontos, hogy az etetés folyamatos legyen addig, míg a fagy és a hó kitart, csupán a meleg tavaszi napok megérkeztével hagyjuk abba.
A Román Madártani Egyesület munkatársai és önkéntesei egy szép, fából készült és tetővel ellátott etetőt helyeztek ki a Mikó-kertbe, a Biológia és Geológia Egyetem épülete mellé. A naponta megtöltött etetőhöz napról-napra egyre több madár érkezik. A szén-, kék- és barátcinegék az etetőből szeretnek enni, szívesen kipróbálják a lopótökből készült etetőt is, míg az erdei és fenyőpintyek a földről szedegetik össze a cinegék által kidobált magokat. Főként a nagyon hideg napokon jelentős a tolongás az etető körül. Bár ezek a madárkák nagyon óvatosak, egyenként lopkodják ki a magokat az etetőről, tisztes távolságból könnyen meg lehet őket figyelni, és gyönyörködni bennük, amint csipegetik kedvenc csemegéjüket.